°Az az átkozott!°

*Blogger szemszöge*
Borús, sötét kora este volt. Az idő áthajlott viharosra. Pedig délután csak úgy szikrázott a napfényben az égbolt. Az élet teljesen elillant az utcákról. Egy elhagyatott külváros... A faleveleket szanaszét fújta a szél, újságok itt-ott elhagyva, felborult kukák - az egyikben mocorgás volt észlelhető. Majd abbamaradt. Ezt édes kis nyávogás váltotta fel. Egy kiscica. Egy elveszett kiscica. Szürke bundája, türkizkék szeme, kis termete teljesen elragadó látványt nyújtott. Kétségbe esetten nyávogott tovább.

*Harry szemszöge*
Éppen vezettem hazafelé a fiúkkal, mikor egy kiscica betotyogott az út közepére.
Beletapostam a fékbe.
- Mi a francot csinálsz, te barom?! - kérdezte az idegességtől majd' szétrobbanva Zayn. Visszaült az ülésre és megigazította a ruháját.
- Bocs, csak az az édes kiscica... Te is láttad?! - mondtam.
- Te meg a hülye macskáid! - ütött a vállamba Liam.
- Kimegyek érte. - határoztam el.
- Mi? Minek? - kérdezte Niall.
Kiszálltam.
Felkaroltam a szürke szőr pamacsot, és visszaszálltam a kocsiba.
- Egy: azért, mert mindjárt kitör a vihar, és nem hagyhatjuk az út közepén. Kettő: nézd milyen édes! - adtam meg az egyértelmű választ Niall kérdésére. - Louis...- néztem hátra méltóságteljesen barátomra. - Dobtalak! - ezzel elkezdtem szorongatni a cicát, mint a kedvenc plüss állatomat. Az felnyávogott.
- Niall, fogd! Vezetnem kell. -  adtam oda neki a macskát. Tudom, hogy rajtam kívül még ő bánik normálisan a cicákkal.

*Niall szemszöge*
Átvettem Harry-től a macskát, amíg vezetett.
Az ölembe fektettem. Kényelmesen hátradobta magát és elkezdtem simogatni a hasát. Édes kis dorombolás tört fel belőle. Az arcom fölé emeltem, és belenéztem a türkizkék szemébe. Azok kitágultak és elszíneződtek vörösesre. A szív roham jött rám. Gyorsan elemeltem az arcomtól, és átdobtam a mellettem ülő Liam-nek. Ő kérdőn nézett rám. Letekintettem a macskára. Már nem voltak vörös szemei. Zavartan néztem hol az állatra, hol Liam-re. Megrántotta a vállát, és elkezdett vele játszani. Nem, biztos voltam benne, hogy nem képzelődtem.
Harry beparkolt a ház mellé. Én voltam az első, aki kiszállt.
Rohantam a bejárathoz. De, mint kiderült nem nálam van a kulcs. Biztosan rohadtul idiótának nézhettem ki.
- Ez kéne? - mutatta fel Harry a kulcscsomót. - Kapd el! - dobta nekem.
Annyira remegett a kezem, hogy nem találtam a kulcslyukat. Mikor sikerült bemennem, még hallottam Liamék beszélgetésének foszlányát.
- Mi ütött belé? - kérdezte Harry.
- Nem tudom. Már a kocsiban is furán viselkedett. - mondta Liam.
- Fiúk, húzzunk be, mielőtt elkap a vihar! - adta ki a parancsot Zayn.

*Louis szemszöge*
A nappaliban ültünk a kanapén, és néztük a tv-t. Bal oldalamon Harry még mindig azzal az agyafúrt macskával babrálódott. Jobb oldalamon Zayn, majd Liam telepedett le. Niall a szoba legtávolabbi sarkában helyezkedett el. Nem tudom mi ütött belé, de amióta hazaértünk, kerüli a társaságunkat. Jobban mondva, csak Harry-ét.
Még mindig őt néztem, mikor ezt észrevette, és megszólalt.
- Mi van?! - értetlenkedett.
- Ööö...Semmi - feleltem zavartan. Ezzel előre fordultam, és néztem tovább a képernyőt.

*Harry szemszöge*
- Vé-ge - tagoltam. - Az összes embert kinyírták, a gonosz elnyerte hatalmát...- jegyeztem meg jóízűen. - Az ilyen filmeket szeretem! - bólogattam.
- Te mazochista állat! -ajándékozott meg Louis szavaival. Küldtem felé egy lesújtó grimaszt.
- Én megyek lefekszem. - szólalt meg Liam. Várta a reakciónkat, hogy melyikünk tart vele.
- Én veled tartok! - tette fel a kezét Zayn.
- És én is - álltam fel. -De, hol van a macska? -forgolódtam körbe, mert ezek szerint a film alatt megszökött.
- Arra ment. -mutatott a konyha felé Zayn. Niall a konyha hallatára felemelte a tekintetét. Mereven nézett annak irányába.
- Ne!... Ne, ne, neneneneeeee!!! - ordította. Kirohant a konyhába.
Utána siettünk. Gyászolva tekintett az üres pizzás dobozra, amiben az ő pizzaszeletének hűlt helyét találta. Attól nem messze megtaláltuk a tettest. A macska jóízűen hempergett a pulton.
- OMG, de édes! Mindjárt megzabálom. - mentem a cicához. Felvettem, és elkezdtem szorongatni.

Fél óra múlva, mikor már Niall kisírta magát, felmentem az emeletre lefeküdni. A többiek követték a példámat.
A mi szobánkban két ágy és egy kanapé volt. Louis, Niall és én aludtunk együtt. Zayn és Liam a vendégszobában foglaltak helyet.
Benyitottam a galaxis legkupisabb szobájába, macskával a karomban, letettem a neki szánt dobozt az egyik sarokba, amiben aludni fog és beletettem a cicát is. Két fiú sorban jött be az ajtón. Mint láttam Louis-on a kedvenc alsógatyája volt. DE nem a szívecskés! Mily' meglepő...
 - Enyém a kanapééé! - rohanta le Niall.
 - Rossz választás, elvtárs. - jegyezte meg Louis. Ami azt illeti, hát, nem valami kényelmes. Egyszer elaludtam rajta, reggel arra ébredtem, hogy beállt a nyakam és egy napig a jobb vállamat lestem.^^
Rabul ejtett a puha ágy, melyben feküdtünk.(Niall esetét kivételezzük)
 - Jó éjt, egyetlen szőrös virágszálam! - köszöntem el a macskától. Lekapcsoltam az éjjeliszekrényen lévő lámpát
- Komolyan mondom, az a macska reggelre a kukában lesz. - morogta Louis a párnájába. Niall egyetértően hümmögött.
 - Ne is hallgass rájuk mézeskalácsom! - szóltam ismét a macskának.
 - ...Veled együtt.
                                                                         *  *  *  *  *

Reggel

Irdatlan ajtócsapkodásra ébredtem. Valaki rajtam taposott az ágyon. Csak foszlányokat láttam a külvilágból az ébredés miatt.
Már majdnem kitisztult a kép, amikor valaki belém csípett.
 - Haver, tudod jól, hogy nem tűröm amikor reggel szórakoznak ve...Mi a Szent Agya Úristenért vagy meztelen?! - fordítottam el a fejem Zayn teste elől. - Vegyél már fel valamit!
Felültem az ágyban.
 - Rég felvettem volna valamit, ha lenne egy alsónadrágom. Ugyanis mind eltűnt. - magyarázta affektálva.
 - Úgyszintén velem is ez történt - kommentálta Liam. - Ha ez valami hülye poénotok, ajánlom minél előbb szolgáltassátok vissza a tulajdonunkat. - fenyegetőzött.
Ránéztem.
 - Szent fazék!!! Basszus takard már el a jancsikádat, Liam! - dobtam hozzá egy párnát. - Bepiszkoljátok az elmémet ezzel az abszurd  látvánnyal.
 - Hé, nem én szoktam egy száll semmiben rohangászni a házban! - vágta nekem oda Zayn.
 - Fogd már fel, nem én voltam aki megfosztott titeket az alsónadrágotoktól. - mondtam. - És Louis sem. Niall meg még alszik.
 - Amint látom, Niall tényleg nem tehette - mutogatott felé Liam. Hason feküdt a takaróján, a hátsó tájékát látszhatva. A kíváncsiság kedvéért belestem a takaróm alá.
 - Mi a fasz van!! Szó szerint értem. Hová tűntek az alsónadrágjaink?? - ordítottam.
 - Az enyém még megvan. Különös... - csodálkozott Louis.
Még vagy 10 percig törtük a fejünket,  - meztelenül -  mikor már Niall is felébredt. Az eddigi fekhelyül szolgáló kanapén ültünk öten.
 - Apropó, hol van a macska? - kaptam a fejemet a sarokban lévő dobozhoz. A dobozt valami széttépte.
 - Az a macska egy szörnyeteg. Viccen kívül. - mondta komolyan Niall.
 - Azt mondod, hogy ezt az a dög tette?! - tette fel a kérdést Liam.
 - Nem kétlem.
 - Az az átkozott!... Bocsánatot kell kérnem, én tehetek erről. Én hoztam haza - ismertem be a hibámat.
 - Nahát, Mr. Mindentmegmondok Styles elismerte amit tett. - ingatta a fejét Zayn.
 - Micsoda szívélyes társaság - mondtam mogorván.
Az agyunk elkezdett másra koncentrálni. Mondjuk a... kajára.
 - Lementem, csinálok reggelit - állt fel büszkén Louis. Tudniillik, hogy ő az egyetlen harcra kész ember, akin van alsónadrág.
Elindult felszegett fejjel az ajtó felé.
Felkuncogtunk
Ekkor még nem tudta, hogy ő sem úszta meg ezt a macskás incidenst, csak úgy. Talán ő kapta a legbrutálisabbat. Az alsónadrágja far részébe egy szív volt beletépve, körülötte karmolásokkal. Valószínűleg a tegnapesti beszólásért kaphatta.Minden esetre: Megszívtad William!!!
Még mindig kuncogtunk. Hátratekintett a válla felett. Értetlenül, de még mindig felszegett orral nézett ránk.
Ekkor tört ki belőlünk a röhögés. Szakadtunk. Felgyorsított léptekkel ment ki a szobából és ránk vágta az ajtót. Nem dühösségből, inkább mert nem értette mi okunk a nevetésre.
 - Mert megérdemli... -mondtuk a megszokott Garnier® szlogent.

¤VÉGE¤

*Louis szemszöge*
 - Miért olyan szellős ott hátul?

by Lia*-*

°Tudnivalók°

A One Direction tagjai a fejükre estek.
Meguntuk a romantikus, csöpögős történeteket. Itt az ideje, hogy valaki ne csak a szerencsés bandáról áradozzon. Ez az oldal a 1D szívatásáról fog szólni. Balszerencsék, zavarba ejtő sztorik és "inkább ne tetted volna" esetek..stb. Megmutatjuk, hogy mi más helyzetek állhatnak elő még az "agyon sztárólt" bandáról. Nem, nehogy félreértés történjen! Mi nagyon is szeretjük a One Direction-t. Csak változást szeretnénk. És ezzel a bloggal elértük ezt. Remélem senkit nem akasztunk ki ezzel.;)®